A weimari vizsla Magyarországon

Sokan úgy vélik, hogy a weimári vizsla Magyarországi megjelenése az 1990-es évek közepére tehető. Ez a feltételezés nem fedi a teljes valóságot, mindösszesen a rohamos megjelenés és állománynövekedés időszaka a fent említett dátum.

Az első hivatalos Magyarországi regisztrálása azonban ennél sokkal régebbre tehető. 1939-ben az Országos Vizsla Törzskönyve, az 1939. XIII/N kötetének 531-es száma alatt jegyezték be az első egyedet. Az 1937. május 25-én született Don Von Alba Regia nevű kan tenyésztője, bizonyos „Máté Ferencz” volt. A kutya törzskönyvi nevében szereplő Alba Regia a tenyésztő lakhelyére, Székesfehérvárra utal. Mivel a hivatalos bejegyzés értelmében a tenyésztő hazai illetőségű, ezért joggal feltételezzük, hogy az elsőnek titulált kan, nem lehet az első, hiszen az anyjának is magyarországi „állampolgárságúnak” kell lenni. Erről azonban hivatalos bejegyzést, törzskönyvi vagy egyéb adatot nem találtunk.

Foto: Babiczky Attila

 

Az ezt követő viharos időszak, a II. Világháború szörnyű évei, mint annyi mindent Magyarországon, a weimári vizslázást is lemosta a vadászat és a hazai kynologia színpadáról.

A háborút követő esztendőkben a hazai vadászkutyásoknak épp elég nehézséget jelentett nemzeti kincsünk, a magyar vizsla állományának megmentése, nem jutott már gond más fajták elterjesztésére, fejlesztésére.

A következő „írásos emlék”, amelytől a mai egyedszámokat is jegyzik egy 1988-as, – már FCI – MEOE –  törzskönyv. A komárnói tenyésztésű szuka kapta a MET WEIM 1-es számot.

Jellemző az akkori törzskönyvezési viszonyokra, hogy a kutya színét homokszínűnek jeleníti meg. 50 év telt el, és valószínű, hogy a 80-as évek végén kutyázók jelentős része még soha nem találkozott ezzel, a megjelenésében és karakterében különleges fajtával. Az „1-es szuka” azonban még mindig nem hozta meg a „weimárizási” kedvet. Nem sokat tudunk erről a kutyáról, sem munka, sem pedig küllemi minősítéseiről, teljesítményeiről.

Az igazi változást az 1993-94-es évek hozták, amikor is szinte egy időben került Magyarországra 3 különböző tenyészetet és vérvonalat képviselő kutya. 2-es számon egy osztrák kant, 3-ason egy francia tenyésztésű, kiemelkedő ősökkel rendelkező szukát, míg 4-es törzskönyvi számmal egy kiváló kennel egyik holland vonalát képviselő szukát regisztrált a hazai törzskönyvezés. Látszik a kiválasztott tenyészetek minőségéből, hogy a hazai kezdet kiemelkedő egyedekkel indult.

A fajta magyarországi tenyésztését 1996-tól számolhatjuk, ekkor született meg ugyanis az első hazai alom.

Sajnos, mint azt más fajtáknál is tapasztalható, a népszerűség, – esetünkben a weimári vizsla különleges és egyedi megjelenése, szépsége – rohamos tenyésztői kedvet hozott. Reméljük, hogy a tudatos tenyésztési követelmények bevezetésével – a német vizslafajtákra kötelezően előírt szabályokkal -, egyre több értéket képviselő kutya kerül tenyésztésbe vonásra és egyre több helyen láthatunk jól dolgozó weimári vizslát.

Minden fajtánál, így a weimári vizslánál is, a tudatos tenyésztői munka mindig szem előtt kell hogy tartsa az eredeti tenyésztői célokat. Az eredeti tulajdonságokon csak javítani érdemes. Egy jó weimári vizsla – mint vadászkutya – munkateljesítményében kifogástalan, megbízható, küllemében tetszetős, a standard előírásainak megfelelő. A csak egyik, vagy csak másik irányba való elmozdulás mindig a fajta össztulajdonságainak romlásával jár.

Ma Magyarországon kb. 300 weimári vizslát tartanak számon, évente 30-50 kölyök kerül törzskönyvezésre.

A 2000-es évek elején megjelentek meg hazánkban a weimári vizsla kevésbé ismert változataként aposztrofálható hosszúszőrűek egyedei. Népszerűsége nem közelítette meg a rövidszőrű weimári vizsláét, ez betudható talán annak, hogy mi magyarok mindig is a rövidszőrű vadászkutyákat részesítettük előnyben.

Évről évre egyre több hazai vadász mellett láthattunk már dolgozó weimárit. Szerencsére egyre többen ismerik fel a fajta erényeit, hiszen mind apróvadas munkában, mind pedig a nagyvad után keresésében egyre többször bizonyítja azt. Reméljük, hogy hazánkban a már megszokott fajták, – úgy mint a magyar és a német vizsla, labrador retriever – mellett a weimári vizsla is egyre több szerepet kap majd a „zöldruhásoktól”.Bízunk benne, hogy egyre több jól felkészített, bevadászott és nagy teherbírású weimaraner sok-sok vadászt fog még megörvendeztetni munkájával .

 

Írta: Bajorhegyi Tünde